Hallottuk már ezeket a kifejezéseket, viszont a hatalmas motorolaj választék miatt egyre nehezebb eldöntenünk, melyik kenőanyag a legjobb járművünknek. Boltunkban a pultban, kollégáink tudnak segíteni a megfelelő olaj kiválasztásában, de lássuk, hogy mégis mi a különbség ezek az olajok között:

1. Ásványi motorolaj
Fizikai eljárásokkal (desztillációval) készült olaj, amelyek a mai napig nélkülözhetetlenek bizonyos területeken. Főleg a régebbi (veterán), egyszerűbb szerkezetű motorokhoz vagy régebbi mezőgazdasági gépekhez ajánljuk, mivel a tágabb gyári illesztésekkel rendelkező, vagy kopás miatt hézagosabb motorokból ez az olaj nem szivárog el olyan könnyedén és stabilabb kenőréteget biztosít, nem bántva a régi típusú tömítőanyagokat. Hidegindításkor fokozott figyelmet igényel a motor használat, mivel nehezen jut el a kenési pontokra az olaj. Molekulái különböző méretűek, több szennyeződést tartalmaz és hamarabb elöregszik, veszít viszkozitásából, így sűrűbben kell cserélni, akár 5000 kilométerenként.

2. Szintetikus motorolaj
Kémiai eljárásokkal, több lépésben, mesterségesen, vegyi úton előállított olaj. Molekulái egyforma méretűek, amelyeket az új, nagy teljesítményű vagy turbós motorokhoz alakítottak ki. Gyártás során kiküszöbölik a természetes szennyeződéseket, amelyek a motorban a kokszosodást és lakkosodást okozzák. Szuper tulajdonsága, hogy hidegindításkor megfelelő kenést biztosít és jól tűri a magas hőmérsékletet is, így ha sokat autózol városban vagy sokszor kisebb távokat teszel meg, akkor kitűnő választás a motorod számára. A legnagyobb előnye a nagyon magas viszokozitási index, ami azt jelenti, hogy stabil marad az olaj folyékonysága szélsőséges hőingadozáskor is. A szintetikus olajok sokkal lassabban öregednek és oxidálódnak el, ezért is találkozhatunk akár 20 – 30 000 kilométerenkénti csereperiódusokkal.

3. Részszintetikus motorolaj

A félszintetikus (semi-synthetic) motorolaj az ásványi és a szintetikus olajok keverékéből állnak, így a két olaj tulajdonságait tudja ötvözni. Magas hőmérsékletnél kevésbé párolog és kokszosodik, hidegben pedig könnyebb indítást tesz lehetővé. Olcsóbb megoldás lehet a 2000-es éveben vagy az azelőtt gyártott autóknál, amelyek normál igénybevételnek vannak kitéve. Ajánlott csereperiódus itt kb. 10-15000 km vagy 1 év.